2015. november 12., csütörtök




Ez már a negyedik …..
Ez már a negyedik alkalom, hogy diákjainkkal, különböző szakmákkal részt vehetünk külföldi szakmai gyakorlaton. A lehetőséget a Tempus Közalapítvány által meghirdetett európai uniós LEONARDO program, majd az elnevezés megváltozása után az ERASMUS+ program keretében, sikeres pályázat eredményeként tudjuk biztosítani, 2012-ben volt az első, 12 fő tanuló (6 fő informatikai rendszergazda, 6 fő villanyszerelő), és 2 fő kísérő tanár 3 hetet tölthetett el Valenciában. A gyönyörű hely és idő, a barátságos emberek, azok a szakmai tapasztalatok, melyeket ott szereztünk arra ösztönöztek bennünket, hogy ezt a lehetőséget a következő évben/években sem szabad kihagyni. Kicsit változtattunk a szakmai gyakorlat időtartamán ( 3 hétről 4 hétre növeltük), időpontján ( az őszi szünet  része a 4 hétnek ), az utazó tanulók létszámán ( 16 fő) és a partnerrel egyeztetve bővítettük a szakmák körét is: 2013-ban pluszként autószerelő , fodrász és magasépítő technikus szakképesítéssel, 2014-ben pedig autószerelő, informatikai rendszergazda, magasépítő és villanyszerelő tanulók vettek részt a spanyolországi, valenciai szakmai gyakorlaton.
2015. október 19-én, a felkészítés, kiválasztás után 03.30-kor gyülekező az iskolai kollégium előtt, hogy megkezdjük a 4 hetes szakmai gyakorlatot az új helyszínen – Jerez de la Frontera városában, Andalúziában, Cadiz megyében, kb. 40 km-re az Atlanti-óceántól, 16 fő+ 2 fő kísérő és az előző évekhez képest új szakmákat tanuló diákokkal. Most autószerelő, gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló, mechatronikai technikus és villanyszerelő tanulók lehetnek részesei a programnak, 4 hétig.
Mindenki a megbeszélt időre érkezett, így pontosan tudtunk indulni 04.00-kor. Zökkenő mentes utunk volt Bécsig, a repülőtérig. Volt, aki még aludt egy kicsit az autóbuszban, de többnyire beszélgettek. Időben megérkeztünk, így volt idő lehetőség körülnézni, és amikor nyitott a check-in, akkor gyorsan feladtuk a nagy csomagokat, kicsit még bóklásztunk, elfogyasztottuk az enni és inni való nagy részét és átmentünk a beléptető kapun, nem sípolt senkinél.
Megkerestük a beszálló kaput, kb. 1 órai várakozás után fel tudtunk szállni az AIR BERLIN Palma de Mallorca járatára. Nagyjából egy kupacban ültünk. Eléggé turbulens volt az idő, ezért kicsit érdekesre sikeredett a felszállás. Volt némi ellátmány, hamarosan fel is szolgálták az utaskísérők (szendvics, kávé, tea, üdítő, ásványvíz). Először köd (de a felhők felett mindig kék az ég), majd napsütés, de sokszor lehetett látni azt is hol járunk.
Szép napsütéses, de szeles időben szálltunk le Palma de Mallorcán, megkerestük a következő beszálló kaput és már indult is járat, szintén AIR BERLIN, továbbra is szép időben és 16.10-kor leszálltunk Jerez de la Frontera repülőterén. Csak taxival tudtunk bejutni a szálláshoz – ahány taxi, annyi féle útvonal, de mindenki megérkezett a szállásunkra.
A város központi helyén, egy ház 3. emeletén lakunk egy hatalmas, labirintus szerű lakásban 18-an, ami eltér az eddigiektől, új feladat, melyet meg kell oldani. Az elhelyezkedés után megkerestük azt a boltot, ahol naponta legalább egyszer megfordulunk majd vásárlási szándékkal. Alapvető dolgokat és hideg vacsorához valókat vásároltunk. Egyszerre le tudunk ülni 18-an, így tudunk egyszerre étkezni. Szépen megterítettünk és a sáskahad elkezdte a vacsorát. Nem kellett senkit sem biztatni, hogy egyen, van étvágyuk.
Mindenki megtalálta a helyét, megbeszéltük a „házirendet”, majd viszonylag gyorsan aludni tértünk.
Holnap elkezdődnek az állásinterjúk és a munka.
Másnap 05.11-kor felébredtem – teljesen sötét volt, de még reggel 8-kor is, kb. fél 9 – kor kel a nap. Az otthoni megszokott időben keltek a gyerekek is, reggeli és vártuk a kísérőt, akivel mennek a munkahelyekre. Kicsi késéssel, de megérkezett.
A tegnap esti és éjszakai özönvíz szerű eső után borongósan indult a nap. Simon tanárnő a tanulók egy részével állásinterjúra ment, a többiekkel ismét voltunk vásárolni, majd elkészítettük a vacsorát, szépen megterítettünk és jóízűen e is elfogyasztottuk (pácolt csirkemell – rizs – friss vegyes saláta – csokis piskóta). Vacsi után önkéntes alapon volt  mosogatás, rendrakás.
A napjaink általában úgy teltek, hogy mindenki a számára kijelölt időben elment dolgozni – többnyire autóbusszal közlekedtek –majd hazaérkezés, kicsi pihenés, főzés, vásárlás a másnapi vacsorához/ebédhez. Az közös étkezések előkészítése, a főzés, mosogatás, elpakolás mindig közös munka eredménye. Szerencsére most is vannak a csoportban olyan tanulók, akik szeretnek, tudnak és akarnak is jókat főzni (hétvégén ők készítik az ebédet/vacsorát). Reggeli, tízórai készítés, vacsora (több fordulóban) önállóan történik, melyhez a bevásárlások alkalmával biztosítjuk a megfelelő mennyiségű és minőségű hozzávalót.
Rendkívüli étvággyal rendelkeznek, ezért a konyhában lévő 3 db hűtőszekrény folyamatos feltöltés alatt áll.
A munkaidő beosztások lehetővé tették, hogy változtassunk a fő étkezés időpontján, így általában 3 óra körül ülünk asztalhoz.
A délelőttök általában a munkahelyek látogatásával, a hétvégi programok előkészítésével telnek és a megváltoztatott fő étkezési időpont miatt főzéssel, ami az ételek mennyiségét, minőségét tekintve mindig több órányi feladat. A hazaérkező, folyton éhes gyermekek segítenek a terítésben, szervírozásban és az utolsó morzsáig elfogyasztják az ebédet. Mindig található a hűtőszekrényekben valami finomság is, ami ugyanolyan gyorsan elfogy, és másnap pótolni kell.
Bevásárlásaink alkalmával nagy csapat indul a boltba (Mercadona) és felpakolva érkeznek vissza, hogy ismét megteljenek hűtők.
A hétvégi programokat az időjáráshoz igazítottuk: első hétvégén, szombaton Cadizban, városnézés, fürdés a parton,  ill. vasárnap a Santa Maria Playan voltunk fürdés, kagylógyűjtés, kb. 25 fok. Második hétvége helyben, mert esős időt jósolt a meteor, ami be is jött; így a délutánok pihenéssel teltek.  Hallowen volt, ami itt nagy program, tele a város, az alkalomhoz illő arcfestésű és ruházatú emberekkel. Ez hosszú hétvége volt, ami azt jelentette, hogy a hétfő még munkaszüneti nap, nem kellett korán kelni. Harmadik hétvége: Sevilla, csodálatosan szép, megtekintésre váró műemlékekkel és rengeteg turistával, ami sajnos lehetetlenné tette, hogy mindent megnézzünk, amit szerettünk volna. Meg kellett elégednünk többnyire azzal, hogy kívülről láttuk az épületeket (Katedrális, Kolumbus emlékmű, Giralda, stadion), Jó időpontban érkeztünk a Torreádor stadionhoz, így ide nagyon kevés várakozás után be tudtunk menni, sok érdekes információt hallottunk az idegenvezetőtől, majd megnéztük a küzdőteret is. Ma már csak fesztiválok idején van bikaviadal, ami továbbra is nagyon sok érdeklődőt vonz. Csodálatosan szép idő volt, így vasárnap kora délután ismét elmentünk egyet fürödni. Kb. 28 fok, vakítóan kék ég és napsütés. Horgászverseny volt, így csak 2 óra után sikerült birtokba venni az óceán sekély partját, de addig napozás illetve röplabdázás, séta a parton, fényképek készítése volt a program,. A verseny befejezése után jöhetett a pancsolás is. Amikor megéhezett a csapat, elindultunk „haza”, ahol várt bennünket a délelőtti órákban elkészített ebéd. Lemostuk magunkról a több kilónyi homokot, sós tengervizet (fújt a szél és hordta a finom szemcséjű homokot), jóízűen elfogyasztottuk a paradicsomos húsgombócot tört krumplival, majd jöhetett a szokásos esti filmnézés, beszélgetés, nevetgélés a két „kedvenc helyiségben”, az étkezőben - ez egy légtérben van egy hatalmas pulttal, főzőszigettel rendelkező konyhával; ill. a nappaliban.
16 fő napi ruha fogyasztása nem kevés, 3 db mosógép állt csatasorban, hogy teljesíthető legyen a tiszta ruhák biztosítása. Ez napi 5-6 adag mosását jelentette. Többnyire maximális helykihasználással tudtunk mindent kiteríteni, majd leszedni, hajtogatni, vasalni és utána szépen, jól láthatóan elhelyezni a nappaliban, hogy mindenki megtalálja a saját holmiját. Mindig van egy-két kóbor fél pár zokni, gazdátlan póló és egyéb ruhanemű, de bízunk benne, hogy legkésőbb vasárnap délelőtt minden kallódó ruhadarab gazdára talál.
Egész héten gyönyörű az idő, 25-27 fok van, így terveink között szerepel még egy pancsolás, napozás is, majd utána az ehhez szükséges mosás, (pénteken délután a munkásruhák), de utána bizonytalan időre bezár a TANÁRNŐK MOSODÁJA. Legközelebbi mosásra alkalmas helyszín: mindenkinek otthon.
Sajnos elérkezett a 4. hét és gondolni kell a haza utazásra, a projektet igazoló dokumentumok igazoltatására is. Mindenki elkészítette/elkészíttette a munkanaplót, a különböző értékeléseket, az ECVET igazolást.
Többen felvetették, hogy jó lenne maradni, de az most ennyi volt. Más helyen, továbbtanulásnál ismét lehet esély hasonló programban való részvételre, szintén pályázat útján.
„Tanárnő volt már ilyen csoportjuk?” – többször elhangzott gyermekeinktől ez a kérdés. Mindegyik csoport más, előfordulnak nehezebben és könnyebben kezelhető helyzetek, az a feladatunk, hogy a lehető legjobban oldjuk meg ezeket, de csak akkor eredményes, ha ebben partnerek tudunk lenni.
Valóban különleges volt a csoport: nagyon együtt volt a csapat, figyeltek egymásra, bármit kértünk mindig volt segítség, dicséretet hallottunk a munkahelyektől, megállták a helyüket, jól teljesítettek. Az étvágyuk fantasztikus, nem voltak válogatósak, igaz többen hiányolták a húst, ha olyan ételt javasoltunk (ha éppen nem volt ötletük), amelyben nem vagy csak alig volt hús. Hálás közönség, mindig minden elfogyott.
Különleges/új volt a helyzet, mert nem laktunk még 18-an együtt, és valóban egy nagy családként éltünk meg ezt a négy hetet, melyet „GYERMEKEINK” is így fogalmaztak meg. Ez nagyon jó, olyan oldaláról ismerszik meg mindenki, ami egyébként csak az iskolában általában rejtve marad. Sok-sok fénykép készült, talán kicsit visszaadják ezeket a pillanatokat. Jó lesz majd végig nézni, feleleveníteni az élményeket.
Örülök, hogy ilyen csapattal tölthettem 4 hetet Spanyolországban, Jerez de la Frontera városában.
Hasta luego!
                                                                                  Galambos Margit Éva, kísérő tanár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése