Ez már a negyedik …..
Ez már a
negyedik alkalom, hogy diákjainkkal, különböző szakmákkal részt vehetünk
külföldi szakmai gyakorlaton. A lehetőséget a Tempus Közalapítvány által
meghirdetett európai uniós LEONARDO program, majd az elnevezés megváltozása után
az ERASMUS+ program keretében, sikeres pályázat eredményeként tudjuk
biztosítani, 2012-ben volt az első, 12 fő tanuló (6 fő informatikai rendszergazda,
6 fő villanyszerelő), és 2 fő kísérő tanár 3 hetet tölthetett el Valenciában. A
gyönyörű hely és idő, a barátságos emberek, azok a szakmai tapasztalatok,
melyeket ott szereztünk arra ösztönöztek bennünket, hogy ezt a lehetőséget a
következő évben/években sem szabad kihagyni. Kicsit változtattunk a szakmai
gyakorlat időtartamán ( 3 hétről 4 hétre növeltük), időpontján ( az őszi
szünet része a 4 hétnek ), az utazó
tanulók létszámán ( 16 fő) és a partnerrel egyeztetve bővítettük a szakmák
körét is: 2013-ban pluszként autószerelő , fodrász és magasépítő technikus
szakképesítéssel, 2014-ben pedig autószerelő, informatikai rendszergazda,
magasépítő és villanyszerelő tanulók vettek részt a spanyolországi, valenciai
szakmai gyakorlaton.
2015.
október 19-én, a felkészítés, kiválasztás után 03.30-kor gyülekező az iskolai kollégium
előtt, hogy megkezdjük a 4 hetes szakmai gyakorlatot az új helyszínen – Jerez
de la Frontera városában, Andalúziában, Cadiz megyében, kb. 40 km-re az Atlanti-óceántól,
16 fő+ 2 fő kísérő és az előző évekhez képest új szakmákat tanuló diákokkal.
Most autószerelő, gépgyártástechnológiai technikus, gépi forgácsoló,
mechatronikai technikus és villanyszerelő tanulók lehetnek részesei a
programnak, 4 hétig.
Mindenki a
megbeszélt időre érkezett, így pontosan tudtunk indulni 04.00-kor. Zökkenő
mentes utunk volt Bécsig, a repülőtérig. Volt, aki még aludt egy kicsit az
autóbuszban, de többnyire beszélgettek. Időben megérkeztünk, így volt idő
lehetőség körülnézni, és amikor nyitott a check-in, akkor gyorsan feladtuk a
nagy csomagokat, kicsit még bóklásztunk, elfogyasztottuk az enni és inni való
nagy részét és átmentünk a beléptető kapun, nem sípolt senkinél.
Megkerestük
a beszálló kaput, kb. 1 órai várakozás után fel tudtunk szállni az AIR BERLIN
Palma de Mallorca járatára. Nagyjából egy kupacban ültünk. Eléggé turbulens
volt az idő, ezért kicsit érdekesre sikeredett a felszállás. Volt némi
ellátmány, hamarosan fel is szolgálták az utaskísérők (szendvics, kávé, tea,
üdítő, ásványvíz). Először köd (de a felhők felett mindig kék az ég), majd
napsütés, de sokszor lehetett látni azt is hol járunk.
Szép napsütéses,
de szeles időben szálltunk le Palma de Mallorcán, megkerestük a következő
beszálló kaput és már indult is járat, szintén AIR BERLIN, továbbra is szép
időben és 16.10-kor leszálltunk Jerez de la Frontera repülőterén. Csak taxival
tudtunk bejutni a szálláshoz – ahány taxi, annyi féle útvonal, de mindenki
megérkezett a szállásunkra.
A város
központi helyén, egy ház 3. emeletén lakunk egy hatalmas, labirintus szerű
lakásban 18-an, ami eltér az eddigiektől, új feladat, melyet meg kell oldani.
Az elhelyezkedés után megkerestük azt a boltot, ahol naponta legalább egyszer
megfordulunk majd vásárlási szándékkal. Alapvető dolgokat és hideg vacsorához
valókat vásároltunk. Egyszerre le tudunk ülni 18-an, így tudunk egyszerre
étkezni. Szépen megterítettünk és a sáskahad elkezdte a vacsorát. Nem kellett senkit
sem biztatni, hogy egyen, van étvágyuk.
Mindenki
megtalálta a helyét, megbeszéltük a „házirendet”, majd viszonylag gyorsan aludni
tértünk.
Holnap
elkezdődnek az állásinterjúk és a munka.
Másnap 05.11-kor
felébredtem – teljesen sötét volt, de még reggel 8-kor is, kb. fél 9 – kor kel
a nap. Az otthoni megszokott időben keltek a gyerekek is, reggeli és vártuk a
kísérőt, akivel mennek a munkahelyekre. Kicsi késéssel, de megérkezett.
A tegnap
esti és éjszakai özönvíz szerű eső után borongósan indult a nap. Simon tanárnő
a tanulók egy részével állásinterjúra ment, a többiekkel ismét voltunk
vásárolni, majd elkészítettük a vacsorát, szépen megterítettünk és jóízűen e is
elfogyasztottuk (pácolt csirkemell – rizs – friss vegyes saláta – csokis
piskóta). Vacsi után önkéntes alapon volt
mosogatás, rendrakás.
A napjaink
általában úgy teltek, hogy mindenki a számára kijelölt időben elment dolgozni –
többnyire autóbusszal közlekedtek –majd hazaérkezés, kicsi pihenés, főzés,
vásárlás a másnapi vacsorához/ebédhez. Az közös étkezések előkészítése, a
főzés, mosogatás, elpakolás mindig közös munka eredménye. Szerencsére most is
vannak a csoportban olyan tanulók, akik szeretnek, tudnak és akarnak is jókat
főzni (hétvégén ők készítik az ebédet/vacsorát). Reggeli, tízórai készítés,
vacsora (több fordulóban) önállóan történik, melyhez a bevásárlások alkalmával
biztosítjuk a megfelelő mennyiségű és minőségű hozzávalót.
Rendkívüli
étvággyal rendelkeznek, ezért a konyhában lévő 3 db hűtőszekrény folyamatos
feltöltés alatt áll.
A munkaidő
beosztások lehetővé tették, hogy változtassunk a fő étkezés időpontján, így általában
3 óra körül ülünk asztalhoz.
A délelőttök
általában a munkahelyek látogatásával, a hétvégi programok előkészítésével
telnek és a megváltoztatott fő étkezési időpont miatt főzéssel, ami az ételek
mennyiségét, minőségét tekintve mindig több órányi feladat. A hazaérkező,
folyton éhes gyermekek segítenek a terítésben, szervírozásban és az utolsó
morzsáig elfogyasztják az ebédet. Mindig található a hűtőszekrényekben valami
finomság is, ami ugyanolyan gyorsan elfogy, és másnap pótolni kell.
Bevásárlásaink
alkalmával nagy csapat indul a boltba (Mercadona) és felpakolva érkeznek
vissza, hogy ismét megteljenek hűtők.
A hétvégi
programokat az időjáráshoz igazítottuk: első hétvégén, szombaton
Cadizban, városnézés, fürdés a parton, ill. vasárnap a Santa Maria Playan voltunk
fürdés, kagylógyűjtés, kb. 25 fok. Második hétvége helyben, mert esős
időt jósolt a meteor, ami be is jött; így a délutánok pihenéssel teltek. Hallowen volt, ami itt nagy program, tele a
város, az alkalomhoz illő arcfestésű és ruházatú emberekkel. Ez hosszú hétvége
volt, ami azt jelentette, hogy a hétfő még munkaszüneti nap, nem kellett korán
kelni. Harmadik hétvége: Sevilla, csodálatosan szép, megtekintésre váró
műemlékekkel és rengeteg turistával, ami sajnos lehetetlenné tette, hogy
mindent megnézzünk, amit szerettünk volna. Meg kellett elégednünk többnyire azzal,
hogy kívülről láttuk az épületeket (Katedrális, Kolumbus emlékmű, Giralda,
stadion), Jó időpontban érkeztünk a Torreádor stadionhoz, így ide nagyon kevés
várakozás után be tudtunk menni, sok érdekes információt hallottunk az
idegenvezetőtől, majd megnéztük a küzdőteret is. Ma már csak fesztiválok idején
van bikaviadal, ami továbbra is nagyon sok érdeklődőt vonz. Csodálatosan szép
idő volt, így vasárnap kora délután ismét elmentünk egyet fürödni. Kb. 28 fok,
vakítóan kék ég és napsütés. Horgászverseny volt, így csak 2 óra után sikerült
birtokba venni az óceán sekély partját, de addig napozás illetve röplabdázás,
séta a parton, fényképek készítése volt a program,. A verseny befejezése után
jöhetett a pancsolás is. Amikor megéhezett a csapat, elindultunk „haza”, ahol
várt bennünket a délelőtti órákban elkészített ebéd. Lemostuk magunkról a több
kilónyi homokot, sós tengervizet (fújt a szél és hordta a finom szemcséjű
homokot), jóízűen elfogyasztottuk a paradicsomos húsgombócot tört krumplival,
majd jöhetett a szokásos esti filmnézés, beszélgetés, nevetgélés a két „kedvenc
helyiségben”, az étkezőben - ez egy légtérben van egy hatalmas pulttal,
főzőszigettel rendelkező konyhával; ill. a nappaliban.
16 fő napi
ruha fogyasztása nem kevés, 3 db mosógép állt csatasorban, hogy teljesíthető
legyen a tiszta ruhák biztosítása. Ez napi 5-6 adag mosását jelentette.
Többnyire maximális helykihasználással tudtunk mindent kiteríteni, majd
leszedni, hajtogatni, vasalni és utána szépen, jól láthatóan elhelyezni a
nappaliban, hogy mindenki megtalálja a saját holmiját. Mindig van egy-két kóbor
fél pár zokni, gazdátlan póló és egyéb ruhanemű, de bízunk benne, hogy
legkésőbb vasárnap délelőtt minden kallódó ruhadarab gazdára talál.
Egész héten
gyönyörű az idő, 25-27 fok van, így terveink között szerepel még egy pancsolás,
napozás is, majd utána az ehhez szükséges mosás, (pénteken délután a
munkásruhák), de utána bizonytalan időre bezár a TANÁRNŐK MOSODÁJA.
Legközelebbi mosásra alkalmas helyszín: mindenkinek otthon.
Sajnos
elérkezett a 4. hét és gondolni kell a haza utazásra, a projektet igazoló
dokumentumok igazoltatására is. Mindenki elkészítette/elkészíttette a
munkanaplót, a különböző értékeléseket, az ECVET igazolást.
Többen
felvetették, hogy jó lenne maradni, de az most ennyi volt. Más helyen,
továbbtanulásnál ismét lehet esély hasonló programban való részvételre, szintén
pályázat útján.
„Tanárnő
volt már ilyen csoportjuk?” – többször elhangzott gyermekeinktől ez a kérdés.
Mindegyik csoport más, előfordulnak nehezebben és könnyebben kezelhető
helyzetek, az a feladatunk, hogy a lehető legjobban oldjuk meg ezeket, de csak
akkor eredményes, ha ebben partnerek tudunk lenni.
Valóban
különleges volt a csoport: nagyon együtt
volt a csapat, figyeltek egymásra, bármit kértünk mindig volt segítség,
dicséretet hallottunk a munkahelyektől, megállták a helyüket, jól
teljesítettek. Az étvágyuk fantasztikus, nem voltak válogatósak, igaz többen
hiányolták a húst, ha olyan ételt javasoltunk (ha éppen nem volt ötletük),
amelyben nem vagy csak alig volt hús. Hálás közönség, mindig minden elfogyott.
Különleges/új
volt a helyzet, mert nem laktunk még
18-an együtt, és valóban egy nagy családként
éltünk meg ezt a négy hetet, melyet „GYERMEKEINK” is így fogalmaztak meg. Ez
nagyon jó, olyan oldaláról ismerszik meg mindenki, ami egyébként csak az
iskolában általában rejtve marad. Sok-sok fénykép készült, talán kicsit
visszaadják ezeket a pillanatokat. Jó lesz majd végig nézni, feleleveníteni az
élményeket.
Örülök, hogy
ilyen csapattal tölthettem 4 hetet Spanyolországban, Jerez de la Frontera
városában.
Hasta luego!
Galambos
Margit Éva, kísérő tanár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése